A folyók márnazónájának jellemző és egyben névadó hala.
Legnépesebb állományai természetesen a márnazónában alakulnak ki,
de a pérzónától a dévérzónáig megtalálható.
Utóbbinak a fölső régiójában még gyakori is lehet,
lefelé haladva azonban már megfogyatkozik,
a duzzasztott szakaszokon pedig ritkává válik.
Megtalálható
Öreg-Duna, Mosoni-Duna, Lajta, Duna, Rábca, Répce, Rába,
Lapincs, Pinka, Strém, Marcal, Cuhai-Bakony-ér, Ipoly,
Kemence-patak, Morgó-patak, Lókos-patak, Fekete-víz,
Malom-patak, Apátkúti-patak, Sződi-patak, Benta, Zala,Dráva,
Mura, Kerka, Lendva,Tisza, Öreg-Túr, Szamos, Kraszna, Bodrog,
Bózsva, Keleti-főcsatorna, Sajó, Bódva, Jósva, Rakaca, Hernád,
Vadász-patak,Hármas-Körös, Kettős-Körös, Fekete-Körös,
Fehér-Körös, Sebes-Körös, Berettyó, Maros,
áramló vizű nagyobb csatornák.